2010. szeptember 11., szombat

kódolok

Mire elég az életünk? Elég-e arra, hogy kellő mennyiségű boldogsággal halmozzon el, vagy inkább boldogtalanságból kapunk többet? Személyfüggő dolog ez, minden bizonnyal, ki mennyit kap odafentről.
Amikor valami rossz dolog történik, úgy hisszük ettől rosszabb nem követhezhet, illetve más nagyobb megpróbáltatás nem állhat előttünk, pedig mindig van keservesebb az éppen aktuálisnál. Az újabb problémák megismerése után, rádöbbenünk, hogy minden korábbi súlyosnak ítélt gond leértékelődik.
Ennyit, hát az aktuális ténymegállapításokról.

Éjszaka, újabb, hasonszőrű, mint mindegyik más, mégis merően hasonló. Poharakban az alkohol, kimeríhetetlen mennyiség, ki tudja ki miért iszik, fogadkozások az aznap éjszakai kegyetlen részegségre, cigaretta csikkek kupaca a hamuzóban, igénytelen disco muzsikák ordítása a hangfalból. Emberek vesznek körbe, mégis egyedül vagy, beszélgetések, mosolygások.
...és akkor tudtam azt, hogy szerettem volna, ha ott ülsz mellettem, fehér felsőben, a titokzatos parfümöd fátylában.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése