who's bad??

Mára ennyi, de tudjátok mit? Keresek még valami MJ-t. Lehet gondolkodni, holnap este pedig indul a moonwalk!!

csábítás

Csábítani tudni kell vagy legalábbis ajánlatos. Valaki ezzel a kiváltsággal születik és a zsigereiben is eme tudomány magas iskoláját hordozza. De akad olyan is, akinek egy élet is kevés az elsajátításához.
Máskülönben a kacérkodás lélekemelő is tud lenni, avagy mélybetaszító. Nem tudom ki hogyan éli meg, ha csábos pillantásai mindhiábavalóak. Sok esetben megesik, hogy minden próbálkozás ellenére az elcsábításra szánt személyt hidegen hagyja minden finom jel. A lényeg az, hogy nem kell komolyan venni, maradjon csak a játék része.

"Azt hiszem, a csábítás kölcsönös dolog, vagy inkább mondjuk így: a csábítás alapja a kölcsönösség. Hiszen minden csábító mellett kell lennie egy elcsábítottnak is..."

Mikortól számítható valaki csábítónak vagy elcsábítottnak? Lehet észrevétlenül is elcsábítottá válni? Egyértelműen igen. Sőt, észrevétlen csábítókból több, mint elég van. Elég a megjelenésük és lehengerelnek bárkit.
De mi a csábítás? Egyoldalú vagy kétoldalú dolog? Megválaszolhatatlan kérdések.

"Vajon miből ered az a különös képességünk, amellyel sikerül elérnünk, hogy a másik ember vonzalmat érezzen irántunk? Szinte felfoghatatlan. Az bizonyos, hogyha létezik szándékos és tudatos csábítás, akkor van ösztönös csábítás is, amikor egyszer csak azon kapjuk magunkat, hogy akaratunk ellenére csábítottunk..."

Személy szerint nem tartom magamat a végzet asszonyának. Mi több, a lehető legmesszebb állok ettől a kitüntett státusztól. Komoly jelentőséget nem tulajdonítottam neki, kivéve egy bizonyos 5 percet. Amikor azt mondtam, jó lenne, ha egy pillantás elég lenne. Kopp. Nem elég és nem is kell, hogy elég legyen. A megunhatatlan eszme szóljon újra, ha a sors úgy akarja, úgy lesz minden. És tényleg!!

Az idézetek Patrizia Gucci Csábítás c. könyvéből származnak.




Photographer: Camilla Akrans
For: Man About Town F/W 2009
Models: Anja Rubik & Sasha
from: Fashion Gone Rogue

young folks és a kis bika

a mai nap kedvence. szeretettel mindenkinek!_________________________________________________________________________

Létezik olyan, hogy kiteszem a lábamat az utcára és találkozunk? Meg kell, hogy valljam ma az a szörnyű érzésem támadt, ha most New Yorkban élnénk ott is találkoztunk volna. Igazából nem is szörnyű, csak megrémiszt, hogy milyen kicsi a Világ...

"bika a bikában" és még csak nem is voltam vicces kedvemben ma. :)

advertisement of day

Bottega Veneta
Photographer: Steven Meisel
Models: Anna Jagodzinska, Sigrid Agren, Eddie Klint






...........................................................................................................................................................................................

ui.: én képtelen vagyok bármit is mondani. nem értem mi történik most. mindig várom a következő napot, hogy... hogy?
szeretném azt a napsütötte péntek délutánt. valószínüleg semmi nem történne másként, talán csak annyi, hogy negyedszer is mondanék egy elhaló "sziá"-t...

egyirányú út

egyedül blues

Lebben a függöny,
Fejed lehajtva lépsz.
A helységben ismeretlen
Ismerősen szól.

tényleg beléptem...

A tenyered izzad,
Szívedben félelem,
A jövődet látni jöttél,
Tőle vársz jövőt.

kérdések...

Miért is vagyok itt?
A csoda nem segít,
Szememből látja, szeretnék
Még élni egy kicsit.

csodák? léteznek? léteznek...

Egyirányú út,
Ahova megyek.
A kezem levegőt markol,
Mikor keresi két kezed.
Egyirányú út,
Lehet, meg sem érkezem.
A kezed levegőt markol,
Mikor keresi két kezem.

egyirányú folyosó... a végén pedig egy angyal állt.

Állj meg egy szóra!
Valamit kérdezek,
Nem halljuk egymás hangját,
Rohanunk tovább.

bárcsak több lépcső lenne abban az átkozott épületben...

Keresem, hol a baj,
Pedig egyszerű,
Valami elmúlt, eltűnt,
S ettől lett keserű.

2 perc, nem több. és akkor most hogyan tovább...?

all photo from we heart it.

varázslatok

"A legnagyobb varázslat azonban számomra mégis két ember párbeszédében rejlik, úgyis a nő-férfi viszony minden igazán izgalmas történet kiindulópontja. Vajon egyszer szót értenek? Vagy csak elbeszélnek egymás mellett és közben szenvedélyesen szenvednek, szeretnek és szórakoznak..."

Vass Virág

ffffound, we heart it, etc...

Azt hiszem, hogy ezeknek a kapcsolatoknak a lényege éppen a megfejthetetlenség.

jelenések bejegyzése

Szerettem volna elaludni mélyen, nagyon mélyen. Behatolni az öntudatlanság végtelenjébe. Ez nem a halál utáni vágyakozás ostoba közhelye. Nem állhatom, ha valaki azt mondja, hogy láttam és éltem eleget...
Szeretek élni, túlságosan is.
Szeretek csodálatos és rémisztő dolgokat látni. Szeretem nézni a kék eget és a bárány felhőbe szálló repülőket.
Szeretem érezni az illatokat, amiknek az emléke mindig megmarad. Egy egészen különös oknál fogva érzem, ha nem is számítok rá.
Szeretek az érzékeimre hagyatkozni.
Szeretem hallgatni a csendet ugyanakkor szeretem ha a fülembe üvölt a zene.
Szeretem, ha megölelnek. Szeretem ha megérintik az arcomat és egy hajtincsemmel játszanak.
Szeretni jó. Élni jó. Mindent átélni még jobb!
Tartok tőle, hogy kevés lesz az életem. Elmúlnak úgy a napjaim, hogy nem jártam a világ legszebb helyén, nem olvastam a legjobb könyvet, nem tanultam meg főzni, nem ültem újra repülőre, nem tudtam leküzdeni a kiállhatatlanságomat valamint összeférhetetlenségemet és nem vettem soha legalább egy Chanel táskát.
Nagyon sok dolgom van még!

we heart it.

Az intuícióimra nem hagyatkoznék. Tegnap este a végső elkeseredés határán egy büfében találtam meg a boldogságot... A jelenések felvillanyoznak!!

majdnem történet

Tegnap hajnalban egy majdnem párizsi lány, egy majdnem francia pékségből, 4 frissen sült majdnem baguettetel távozott sietősen. Végigsétált a kandeláberektől megvilágított majdnem macskaköves úton, majd a sötétbe burkolózó utcára kanyarodott. Kissé ügyetlenül rágyújtott egy cigarettára és eltűnt a már lassan virradó reggelben...

all photos from: we hear it.

majdnem történet? majdnem... majd egyszer elmondom, hogy miért majdnem.

i'm not okay

Ma rájöttem, hogy nem tudok írni. A sírás elmélet pedig hülyeség úgy, ahogy van!! Mondanék rá cifrábbat is, de felesleges.
Az én lelkemet nem könnyítette meg, sőt. Egyenként folyt le a sós ízű könny az arcomon és annál inkább éreztem a mázsás súlyok befészkelését legbelül.
A kiábrándultság és a csalódás fokozatosan tört elő. Kiábrándultam a világból és annak jóságából, csalódtam magamban... Egy valamiben nem inogtam meg. Az álmokban. Rendíthetetlenül és megingathatatlanul hiszem, hogy egyszer egy álmom valóra válik és tényleg létezik ebben a felfoghatatlanul hatalmas térben valami, ami miatt most itt vagyok és létezem.
A valóság kegyetlen, most megyek aludni és álmodni.

theprincessblog.tumblr.

i'm not okay...

ui.: a fárasztó nap után a hazafelé tartó út alatt sötétség vett körül. sötét volt a tér és nedves a föld. hátra pillantottam nem égtek a villanyok és nem jött egy lélek sem. kihalt minden. fény nélkül sötétség van. szeretem a fényeket és szerelmes vagyok az éjszakai fényekbe.

raindrops

Kopog az eső az ablaküvegen. Játszanak, hogy ki ér le hamarabb, utána pedig szomorúan hagyják maguk mögött az életet...
Ha nem lenne ilyen csontig hatoló hideg az éjszakában, kiállnék az ég alá, hogy az esőcseppek egyenként érjék az arcomat, megszabadítva ettől a különös érzéstől, ami körül leng. Egyszerű lenne. Megszáradnék és felállnék.
Tovább indulnék.
Helyette pedig maradok a meleg szoba által nyújtott biztonságos melegben és puha takaró kényelmében. Miért? Mert gyáva vagyok... Félek az eső hidegségétől, félek a széltől, félek, hogy megázom.
Már elindultam, de valami mindig vissza ránt.


[playfast.exblog.]

ui.: fokozzunk mindent a kiismerhetetlenség határáig.

ui#2.: a ma hajnali kegyetlen vihar hosszú idő óta a legkedvesebb álmomból űzött (f)el...
i want catch my dream!!

rainy sunday

Egykedvű vasárnap, elérkeztek ezek az igazi nem szeretem napok. Annyira féltem tőlük, de most mégis jól érzem magam!

A fásultság és a tompaság erőt vett rajtam, de itt van az, hogy DE!

Azt kell, hogy mondjam, hogy van valami a levegőben, ami inspirál és nem hagy átengedni a szürke hétköznapoknak. Szerintem mindenről az álmok tehetnek. Megint álmokban élek és 10 centivel a föld fölött lebegek.

from: kissing her cage goodbye.

Miért vagyunk csendben? Én szeretek beszélgetni, Te is szeretsz beszélgetni. Van ebben valami különös? Lehet, na és? Most annyit mondok, hogy jó éjt.

rain, rain, rain...

földre tévedt égben járó angyalok...

[vild.tumblr.]

Itt vagyunk, ki tudja, kit ki hívott, mégis itt vagyunk,
sokáig itt leszünk
Szárnyalunk, mint földre tévedt égben járó angyalok,
és néha szenvedünk.
Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk.
Hiszen van még időnk, azért se változunk.

Ki megtalált, itt volt néhány órát, néhány éjszakát,
és gyorsan ment tovább.
Még engedem, hogy ár sodorja, szél kavarja életem,
ameddig jó nekem...

nem tudom miért, szeretem és kész.
_______________________________________________________________________
Annyi benyomás ért az utóbbi időben, hogy kénytelen vagyok különbséget tenni, hogy melyik fontos és melyik nem. Majd az idő dönt... addig is én elfoglalom magamat.
Hiányzik a fülledt nyári éjszaka, hiányzik, hogy most ne bent, hanem kint legyek. Hiányzik a csillagos ég, a kocsma felől érkező hamis szólamok, hiányzik a pöfékelés.

i don't...

Fáradt vagyok és kimerült. Reggel felkelek, késő este pedig magamra húzom a takarót. Üres napok... Sok mindent kell figyelmesen végighallgatni, ami a legkevésbé sem érdekel, sok helyen kell toleránsnak lenni, vigyázni kell, hogy jókor legyek jó időben. Mi van ha azt mondom, hogy elég? Nem érdekel, hogy ki mit mond és gondol, kell valami, amivel túlélem a hétköznapokat. Sovány vigasz és egyben elég szánalmas is, de ha jobb nincs hát örülni kell az apró örömöknek is!

Kész felüdéles ilyen áldatlan állapotok közepette megállni és leülni egy pillanatra a muslicáktól bevett téren. Figyelni az embereket, hallgatni azt a különösen tehetségtelen tangóharmónikást, néha pedig egymáshoz szólni és néha csendben maradni.

.........................................................................................................................................................................................

/we heart it/

na ezt nevezem én az önkifejezés mesterfokának.

aktív pihenés.

Végre aktívan pihentem:

#1. Olvastam.
Ezer éve nem olvastam olyan igazán elmélyülve könyvet. Péntek este sikerült. Ha olvasok valamit, akarva akaratlanul is a történet szereplőinek helyébe képzelem magam. Empatikus lennék vagy éppen szárnyaló fantáziájú könyv moly, nehéz különbséget tenni.


from: icanread.tumblr.

#2. Buliztam.
A bulikban leginkább az egész estés intrikákat szeretem. Lányok ölelkeznek a wc-kel, addig ismeretlen emberek borulnak össze, sírás-rívás, pletykálkodás, nevetés, utálkozás, korlátlan alkohol fogyasztás, cigi és a sor végtelen, de minden valamiféle ármánykodásba és cselszövésbe torkollik. Mindenki megjátsza magát. Egy picit. Valaki nem törődömnek akar látszani, valaki pedig nagymenőnek...
Hiányzott már a zenegép és hiányzott a tánc.


szerintem még egyetlen alkalommal sem csináltunk ilyen kevés fényképet egy ehhez fogható emlékezetes estéről. próbáltam mindent az emlékezetembe vésni. ki tudja??



eszeveszett tánc, őrült riszálás, kalimpálás a levegőben.
finom és páratlan sziluettek, kellemes mozdulatok, nincsenek felesleges gesztikulálások...

from heaven.

-Nem földi lény, ebben egészen biztos vagyok. A vonásai egészen művésziek, én soha nem láttam még ehhez foghatót. Talán olyan, mint egy angyal... igen, mint egy angyal.
-Lehet, hogy próféta a mennyből...


via: mookimonstrr. deviantart.

-Milyen illata lehet az angyaloknak?
-Hajnali, harmatos, tavaszi. Vagy éppen eső utáni frissesség áradhat belőlük...


sound in heaven.

ui: leszel az őrangyalom??