2009. október 13., kedd

raindrops

Kopog az eső az ablaküvegen. Játszanak, hogy ki ér le hamarabb, utána pedig szomorúan hagyják maguk mögött az életet...
Ha nem lenne ilyen csontig hatoló hideg az éjszakában, kiállnék az ég alá, hogy az esőcseppek egyenként érjék az arcomat, megszabadítva ettől a különös érzéstől, ami körül leng. Egyszerű lenne. Megszáradnék és felállnék.
Tovább indulnék.
Helyette pedig maradok a meleg szoba által nyújtott biztonságos melegben és puha takaró kényelmében. Miért? Mert gyáva vagyok... Félek az eső hidegségétől, félek a széltől, félek, hogy megázom.
Már elindultam, de valami mindig vissza ránt.


[playfast.exblog.]

ui.: fokozzunk mindent a kiismerhetetlenség határáig.

ui#2.: a ma hajnali kegyetlen vihar hosszú idő óta a legkedvesebb álmomból űzött (f)el...
i want catch my dream!!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése