last day of summer 2009.

Kimondani és belegondolni egyaránt szörnyű, de vége a nyárnak. Micsoda megállapítás, sajnálom, de jelen pillanatban ennyi telik tőlem. Fáj a fejem, iszonyúan. Most viszont elterelem a figyelmemet és vissza idézem a nyarat.
Volt itt minden, ami kell: buli buli hátán, itt alvás, ott alvás, utazás, (leértékelések!!), öröm, bánat, édes és keserű percek és lám tovatűnt az egész. Én meg itt vagyok, élek.
Partyval kezdtük és azzal is fejeztük be. Ez stílus, annyi szent. :) Eszeveszett tánc, hiányozni fog. Továbbá hiányozni fognak a nagy szombati partyt megelőző jazzes rituálék, vodka martinik és az ottani teret betöltő állandó hőség.
Hiányozni fognak az Sz-szel eltöltött éjszakák a kertben, a csillagok alatt és a levegőben megrekedt, csendet megtörő iPod muzsikálása. A boros kólák. A hajnali susmorgás. A teraszon pöfékelés. (őrült ötletek tettekre váltása)
Hiányozni fognak a bevásárló túrák és az azutáni bódító pillanatok, amiket csak a nyári leárazások idézhetnek elő az ember lelkében.
Hiányozni fognak a semmittevős délutáni pangások és császkálások a városban.
Hiányozni fognak a reggeli jeges kávéim, aminek állandó és hűséges társaságában végig szörföztem a kedvenc divat oldalaimat.
Hiányozni fognak a késő éjszakába és hajnalba nyúló olvasgatások, film nézések és interaktív online társalgások...
... és végül hiányozni fog a nyár atmoszférája, a hűs éjjeli levegő, a csillagos ég, és a hajnali frissesség.
Búcsúzom, de nem örökre, majd találkozunk, hamarosan!

szombati summer closing party:
Mindent összevetve jó este volt, mint a többi, mégis merően más.
Sok mindenre ráeszméltem. Maradjon is ez így. Valahol kellett is, hogy ez így történjen.
Tánc pedig szokás szerint kifulladásig és nem elfelejtendő esemény: volt hely táncolni!
Tudjátok mit? Showroom lesz a publikálható fotókból:

.................................................................................................................................................................................................

Utolsó délután. utolsó nagy gondtalan nevetgélések. Miért beszélek ma ennyire a végletekben? Pedig igazából semmi különös, csak kezdődik előröl a mókus kerék. Majd véget ér egyszer ez is. A délután jó volt. Sz, a taknyos bolond és Sz, a szimplán bolond és pont.

ui.: a verbális kommunikációt néha ki kell egészíteni egy kis nonverbálissal. (a biztos siker érdekében) a nyelvtan könyvek szerint is ez az "igazi" teljes közlési forma két ember között. én így teszek, nehogy véletlenül a szememre vethesse bárki is, hogy nem voltam udvarias vele szemben...