Léphetünk egyáltalán egy új dimenzióba? Miért lépnénk? Naa, látod ezt én sem értem. Hallom a nevetésedet, ami egyszerre bosszantó és megnyugtató. Értelmetlen az egész, úgy ahogy van.
A sok belemagyarázás. A kérdések. A válaszok. A grumázolások. A viták. A ködös éjszakák. Te. Én. A kettősség...
Nem mondom, hogy ezentúl csendben maradok, de legalábbis próbálkozom. Miért? Mert felesleges az egész, ilyen köröket pedig nem futnék. Majd élünk tovább. Majd lesz valahogy (örökérvényű igazság... és utálatos dolognak tartom).
Miért rain falls? Mert ezt hallgatom és egyébként is: csak. Hozzászoktam, hogy majdnem mindent megvitatunk, akkor erről miért ne beszélnénk? Nevetséges és abszurd kifogás...
Most mennék valamerre, hogy 2 pohár bor után, kiordítsam magamból azt, ami elől fejvesztve menekülök...
kissing her cage goodbye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése