Ez is csak ugyanolyan este, mint a többi. Először izgalmas, majd lassanként egyértelművé válik a valóság. Megjelenik az üresség és felüti fejét a leírhatatlan rossz érzés belül. A szomorúság a leghűségesebb társ a világon. Keresve sem találhat az ember odaadóbbat.
Messze jár. Hát ez fáj.
A rossz álmokból mindig felébredünk, kérem ébresszen fel valaki!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése