i'm not okay

Ma rájöttem, hogy nem tudok írni. A sírás elmélet pedig hülyeség úgy, ahogy van!! Mondanék rá cifrábbat is, de felesleges.
Az én lelkemet nem könnyítette meg, sőt. Egyenként folyt le a sós ízű könny az arcomon és annál inkább éreztem a mázsás súlyok befészkelését legbelül.
A kiábrándultság és a csalódás fokozatosan tört elő. Kiábrándultam a világból és annak jóságából, csalódtam magamban... Egy valamiben nem inogtam meg. Az álmokban. Rendíthetetlenül és megingathatatlanul hiszem, hogy egyszer egy álmom valóra válik és tényleg létezik ebben a felfoghatatlanul hatalmas térben valami, ami miatt most itt vagyok és létezem.
A valóság kegyetlen, most megyek aludni és álmodni.

theprincessblog.tumblr.

i'm not okay...

ui.: a fárasztó nap után a hazafelé tartó út alatt sötétség vett körül. sötét volt a tér és nedves a föld. hátra pillantottam nem égtek a villanyok és nem jött egy lélek sem. kihalt minden. fény nélkül sötétség van. szeretem a fényeket és szerelmes vagyok az éjszakai fényekbe.

raindrops

Kopog az eső az ablaküvegen. Játszanak, hogy ki ér le hamarabb, utána pedig szomorúan hagyják maguk mögött az életet...
Ha nem lenne ilyen csontig hatoló hideg az éjszakában, kiállnék az ég alá, hogy az esőcseppek egyenként érjék az arcomat, megszabadítva ettől a különös érzéstől, ami körül leng. Egyszerű lenne. Megszáradnék és felállnék.
Tovább indulnék.
Helyette pedig maradok a meleg szoba által nyújtott biztonságos melegben és puha takaró kényelmében. Miért? Mert gyáva vagyok... Félek az eső hidegségétől, félek a széltől, félek, hogy megázom.
Már elindultam, de valami mindig vissza ránt.


[playfast.exblog.]

ui.: fokozzunk mindent a kiismerhetetlenség határáig.

ui#2.: a ma hajnali kegyetlen vihar hosszú idő óta a legkedvesebb álmomból űzött (f)el...
i want catch my dream!!

rainy sunday

Egykedvű vasárnap, elérkeztek ezek az igazi nem szeretem napok. Annyira féltem tőlük, de most mégis jól érzem magam!

A fásultság és a tompaság erőt vett rajtam, de itt van az, hogy DE!

Azt kell, hogy mondjam, hogy van valami a levegőben, ami inspirál és nem hagy átengedni a szürke hétköznapoknak. Szerintem mindenről az álmok tehetnek. Megint álmokban élek és 10 centivel a föld fölött lebegek.

from: kissing her cage goodbye.

Miért vagyunk csendben? Én szeretek beszélgetni, Te is szeretsz beszélgetni. Van ebben valami különös? Lehet, na és? Most annyit mondok, hogy jó éjt.

rain, rain, rain...

földre tévedt égben járó angyalok...

[vild.tumblr.]

Itt vagyunk, ki tudja, kit ki hívott, mégis itt vagyunk,
sokáig itt leszünk
Szárnyalunk, mint földre tévedt égben járó angyalok,
és néha szenvedünk.
Álmodunk, a tények szürke tengerétől elfutunk, ezek vagyunk.
Hiszen van még időnk, azért se változunk.

Ki megtalált, itt volt néhány órát, néhány éjszakát,
és gyorsan ment tovább.
Még engedem, hogy ár sodorja, szél kavarja életem,
ameddig jó nekem...

nem tudom miért, szeretem és kész.
_______________________________________________________________________
Annyi benyomás ért az utóbbi időben, hogy kénytelen vagyok különbséget tenni, hogy melyik fontos és melyik nem. Majd az idő dönt... addig is én elfoglalom magamat.
Hiányzik a fülledt nyári éjszaka, hiányzik, hogy most ne bent, hanem kint legyek. Hiányzik a csillagos ég, a kocsma felől érkező hamis szólamok, hiányzik a pöfékelés.

i don't...

Fáradt vagyok és kimerült. Reggel felkelek, késő este pedig magamra húzom a takarót. Üres napok... Sok mindent kell figyelmesen végighallgatni, ami a legkevésbé sem érdekel, sok helyen kell toleránsnak lenni, vigyázni kell, hogy jókor legyek jó időben. Mi van ha azt mondom, hogy elég? Nem érdekel, hogy ki mit mond és gondol, kell valami, amivel túlélem a hétköznapokat. Sovány vigasz és egyben elég szánalmas is, de ha jobb nincs hát örülni kell az apró örömöknek is!

Kész felüdéles ilyen áldatlan állapotok közepette megállni és leülni egy pillanatra a muslicáktól bevett téren. Figyelni az embereket, hallgatni azt a különösen tehetségtelen tangóharmónikást, néha pedig egymáshoz szólni és néha csendben maradni.

.........................................................................................................................................................................................

/we heart it/

na ezt nevezem én az önkifejezés mesterfokának.

aktív pihenés.

Végre aktívan pihentem:

#1. Olvastam.
Ezer éve nem olvastam olyan igazán elmélyülve könyvet. Péntek este sikerült. Ha olvasok valamit, akarva akaratlanul is a történet szereplőinek helyébe képzelem magam. Empatikus lennék vagy éppen szárnyaló fantáziájú könyv moly, nehéz különbséget tenni.


from: icanread.tumblr.

#2. Buliztam.
A bulikban leginkább az egész estés intrikákat szeretem. Lányok ölelkeznek a wc-kel, addig ismeretlen emberek borulnak össze, sírás-rívás, pletykálkodás, nevetés, utálkozás, korlátlan alkohol fogyasztás, cigi és a sor végtelen, de minden valamiféle ármánykodásba és cselszövésbe torkollik. Mindenki megjátsza magát. Egy picit. Valaki nem törődömnek akar látszani, valaki pedig nagymenőnek...
Hiányzott már a zenegép és hiányzott a tánc.


szerintem még egyetlen alkalommal sem csináltunk ilyen kevés fényképet egy ehhez fogható emlékezetes estéről. próbáltam mindent az emlékezetembe vésni. ki tudja??



eszeveszett tánc, őrült riszálás, kalimpálás a levegőben.
finom és páratlan sziluettek, kellemes mozdulatok, nincsenek felesleges gesztikulálások...

from heaven.

-Nem földi lény, ebben egészen biztos vagyok. A vonásai egészen művésziek, én soha nem láttam még ehhez foghatót. Talán olyan, mint egy angyal... igen, mint egy angyal.
-Lehet, hogy próféta a mennyből...


via: mookimonstrr. deviantart.

-Milyen illata lehet az angyaloknak?
-Hajnali, harmatos, tavaszi. Vagy éppen eső utáni frissesség áradhat belőlük...


sound in heaven.

ui: leszel az őrangyalom??

tomorrow.

Holnap bizonyíthatsz, hogy képes vagy-e rá, hogy megtudod-e csinálni. Sok minden múlik ezen. Csalódottság vagy öröm? Bukás vagy siker? Igazából semmilyen pozitív nem származhat belőle, de egye fene. Egyszer élünk!!

lebegni akarok...

..................................................................................................................................................................................

all photos from: wasting.tumblr

questions & weekend inspirations

Igazából remekül el tudom szórakoztatni magamat. Akkor meg mi a baj? Nem szeretem a hullámvölgyeket. Van aki szereti egyáltalán??

Távol van minden. Ezzel szembesülök minden egyes reggel és este. Néha pimaszul, néha kedvesen, olykor pedig bántóan jelenik meg.

Jól tetted, amit tettél. Lehet nekem is követnem kellene a példát. Egyébként kíváncsi lennék a miérte. De miért is? Csak. Mert dac van, volt és lesz is mindig. De miért van dac? Már megint sok a miért.

[we heart it]

________________________________________________________________________

weekend ispirations

kérdések

Mi a különbség a zseni és az őrült között? Semmi vagy éppen nagyon vékonyka a határvonal?
Hol van az a pont, amikor egy ember azt mondhatja elég, nem akarom tovább? Mikor van vége az életünknek és mikor kezdődik egy másik? Miért születünk meg? Mi célja annak, hogy itt vagyunk ebben a hatalmas térben?
Miért találkozunk emberekkel? Miért keresztezik az utunkat és mi miért keresztezünk más életeket?
Miért küzdünk? Mi értelme, ha egyszer csak úgy elveszíthetünk mindent? Mi értelme a társadalomból kivetve létezni, majd egy ponton túl megszűnni?
Múltja van, szép volt anno minden. Megjárta Párizst és még ki tudja hány helyet. Elveszett. Elveszített valakit... és képtelen visszatalálni önmagához.
Nem találkoztam még soha ilyen kedves emberrel. Mélyen megérintett a története és a személyisége. A szeme beszédesebb volt mindennél, a miénkbe könnyeket csalt.
Mesélt és ráébresztett valamire.
Eddig minden pirkadatkor vártam az alkonyatot. Bíztam és hittem az álmokban és az emlékekben. Az éjszaka szép és elbűvölő, túlságosan is... Megtéveszt a csillagokkal borított köntöse, de most látom a hajnal első sugarait. Pirkad!!

"Kisasszonyok hány órát mutat a Notre Dame?"

/community.livejournal: sensuality art/

/we heart it/