Nem bírom ezt a várost és nem bírok egy helyben megülni. Pedig lehet jobb lenne, de egyszerűen hajt valami. Valami, ami nem hagy nyugodni, ott motoszkál bennem és elképesztően rossz tanácsadó. Mondhatjuk úgy is, hogy kihívom a sorsot magam ellen. Tudom én, hogy a másik irányba kellene indulnom, egészen biztos bölcsebb lenne, de ki mondja azt, hogy én valaha is ésszerűen gondolkoztam. Pillanatokon múlik minden. Félelmetes ez az egész, de egyszerűen szükségem van egy utolsó ütközésre.
Megfulladok itt.
"...és valahol közben egyikünk elvesztette a valóságot. Megyek és megkeresem..."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése