Esős délelőtt volt, és meglehetősen nyugodt. Olyat szeretnék írni, ha esetleg olvasod ezeket a sorokat, hogy mosolyogj! Nem írom le mégegyszer mindazt, ami elhangzott és valahol elszállt felettünk a levegőben. Maradjon meg a varázs, maradjanak meg az emlékeink, maradjon meg az a délután a parkban és a képzeletben!
Én mosolygok most is, mikor felidézem a múltat. Tedd ezt Te is!
Kitöröltem az ezután következő gondolatokat. Elhallgattam. Felesleges írni bármit. Mert ezeket a mondatokat csak Neked mondanám el, mikor ott ülsz szemben velem. Köszönöm Neked a múltam legkedvesebb fejezetét!
Cserébe két dolgot kérnék tőled: légy nagyon boldog és ne felejtsük el egymást soha!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése