2009. december 11., péntek

au revoir

Töprengés, merengés, álmodozás, tervezgetés, élcelődés. Nem tudok erről még mit írni, nem is akarok. Lehet, hogy soha nem kellene újra megfogalmazni. Mit is? Már én se tudom.
Vasárnap délutánt szeretnék, hogy megerősítést kapjak abban, amire rájöttem. Iszonyatosan nehéz a beismerés, de muszáj. Hiszem, hogy ezután egyre könnyebb lesz. A baj ott van, hogy mindig azt mondom, ez volt az utolsó beszélgetés, találkozás, hívás...

Tudod mit? Tényleg legyen az utolsó ezúttal, én elbúcsúzom.

au revoir.


we heart it.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése