souls and senses

A csend hete volt és a némaságé. Hirtelenjében, mintha valami gyászos lepel borult volna ránk. Hasonlítunk, de még mennyire. Most kezdtem felfedezni és megdöbbentő a felismerés.

Valóban találkoznunk kellett? Van valami oka, értelme, célja? A lelkünk hol megnyugszik a másik mellett, hol nem.

Lélek...

Gyönyörű szó, valami egészen földöntúli. Beleborzongok a tudatba, hogy létezik a te és az én lelkem. Beleborzongok, hogy találkoztunk. Miért te? Miért én? Miért mi?

Kiszámíthatatlanság...

Decemberi éj. Pustol a hó és dermesztő a hideg kint. Legszívesebben mennék és mennék, amíg a levegő csípőssége könnybe nem lábasztaná a szememet. Mennék és valahol találkoznánk.

ui.: tudom, hogy most valahol a lelkem a tiédet keresi.

........................................................................................................................................................................................

szerelem első látásra.