Virrasztottunk. Egymásért. Csak egy picit. Utána nem aludtunk jól.
Miért élünk így? Miért nem lehet ez más? Miért? Miért? Miért?
Utolsó napja van 2009-nek. Utoljára keresem ezekre a kérdésekre a választ. Utoljára próbállak megérteni. És azt érzem, mintha utoljára láttalak volna, mintha te vagy én nem is léteznénk. Elengedek magamtól mindent, mert így kell történnie.
Tudnod kell, tudnod, hogy én... gyáva vagyok bármit is mondani.
A minap láttam egy lányt és egy fiút. Látszólagosan nem figyeltek a környezetükre és a mellettük hömpölygő embertömegre. Mindketten pajkosan mosolyogtak a másikra. A fiú súgott valamit a lánynak. A lány elkomorodott és ellépett a fiútól. A fiú visszavonta két puszit nyomott az arcára, majd ennyit mondott: "majd hívj, de tényleg hívj!". A lány egy legyintéssel nyugtázta, majd au revoirt mondott...
.....................................................................................................................................................................................................
Ködös szilveszteri éjszaka. Utoljára indulok útra 2009-ben. Egy olyan személlyel leszek, aki nagyon fontos. Sírtunk már együtt eleget, ma éjszaka bárhol is leszünk nagyot fogunk nevetni. Méltó módon kell köszöntenünk az új évet!! Üdvözlégy 2010!!
Elő a magassarkúkkal!!
we heart it.
Különös Szilveszter... :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése