hiábavalóság

Van úgy, hogy valami hiábavaló. Az ember ezt érzi. Vagy ha nem is érzi előbb vagy utóbb, rá fog eszmélni. Mi okozza ezeknek a felemás helyzeteknek a kialakulását? Nincs befolyásoló tényező...?

Mi függ az embertől? Minden, de elsősorban nem hagyja magát kétségek között sínylődni. És ez jó kezdet, egyben csodálatos felismerés, de sínylődni muszáj, kell a személyiség fejlődéséért. Utálatos dolog ám, ez akkor is. Hisz tanuló pénzt kell fizetni valamiért és mindegy, hogy az élet melyik szakaszában, de keserves lehet. A következő alkalommal az okos ember már nem esik ugyanabba a hibába mondják a bölcsek, ugyanakkor valaki századjára is képes elkövetni ugyanazt a baklövést. Baklövés egyáltalán? Jó vicc. Személyiség függő.

Mi lehet hiábavaló? Újabb megválaszolhatatlan kérdés. De lehet az örök várakozás a tipikus petrezselyem árulása közben, akár ki nem mondott szavak vagy épp kimondottak. Mi a helyes akkor? Mikor tudjuk, hogy jól tettük, amit tettünk. Nem tudom ki mennyire érzékeli e sorokban a földhözragadtságot, mert látszik van bőven. Garancia kell mindenre, méghozzá pozitív, anélkül nem mindig megy...

Önsegítő könyvek tucatjai próbálnak ezen az embertípuson "segíteni". Pszichológusok, próbléma megoldó tanfolyamok, "carpe diem" és a határ a csillagos ég.



Annyira hiábavaló, hogy már felesleges is.