Nem álmodozom, mert olyat nem szabad. Valahol tudom, hogy a valóságban kell maradnom és nem tévutakra tévedve bolyongani a lehetetlenek világában.
Nem veszek komolyan semmit, csak melengetem a lelkemet a szavakkal. Mert így tényleg jó és talán felesleges is innen továbblépni...
Mi a vágy? Megfoghatatlan és felfoghatatlan érzelmi állapot? Vágy nélkül lehet élni? Miért vágyakozunk folyton egy másik ember után? Egy érintés, egy illat vagy egy ölelés után? Meddig lehet a vágyakozást palástolni? Lehet egyáltalán? Most nem mondom el mire vágyakozom a leginkább. Legyen valami varázslat, mert a kimondott szónak súlya van, nem akarok súlyokat cipelni magammal. Nem akarom, hogy önmagam előtt is nyílvánvalóvá váljon a nyílvánvaló!!
horoszkópok... vodka martini... cigi... szakadék... naplemente... motorháztető... váltsuk valóra a vágyainkat...!
ajjjj, görcsöl a karom és zihálok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése